Csendben ne lépj az éjszakába át
Lázadj, ha nincs már sehol napvilág!

Soha ne adj mindent a semmiért
csaló, hazug csak ámításhoz ért.

Némán ne tűrd ha újra eléd áll,
Vesszen minden, mindenki aki vár!

Csendben ne lépj az éjszakába át,
Lázadj, ha nincs már sehol napvilág!

Csendben ne várd hogy valaki segít
Csak te magad tudsz végre lépni itt.

Nézz fel végre, úgyis látnod kell,
fogd fel! Érezd, hogy most kell kelni fel!

Csendben ne lépj az éjszakába át,
lázadj, ha nincs már sehol napvilág!

(Soha ne hidd, hogy jó lesz,
soha ne hidd, hogy más lesz.
Soha ne bízz az istenekben;
soha ne bízz az emberekben!)

Csendben ne lépj az éjszakába át
Lázadj, ha nincs már sehol napvilág!