Soha ne sírj, ne lássák a könnyed

a legjobb, ha a szemed tovatekint.

Mosolyogj rajta ha sír a lelked

adj hálát, hogy volt mit elvesztened.

Jól becsüld meg ha tud még fájni is:

ez a jele: hogy történt bármint is

az igaz volt.

Ők csak mosolyod lássák odakinn.

nehogy olyannak lássanak, akit

bármi is legyőzhet. Inkább te győzz!

Győzd le a mulandóságuk, a bűzt,

tebenned maradjon meg az a tűz

ami nem csak éget: de meleg is,

amivel kibírni egy telet is

amikor már mindenki hideg.

Ha jobban fáj, mosolyogj jobban,

tündérként legyél ott az álmokban

vagy változz hát ördöggé, bármivé:

de ezt az egyet nem engedheted

ha a fájdalom is a mindened:

a lelked zokoghat, de csak belül.

Közben mosolyogj, mosolyogj kívül!